Éppen egy hónapja, hogy Havelka teljes tanácstalanságban
állt egyik lábáról a másikra új otthonában: szombaton délután vajon szabad-e a
kriptacsöndet porszívózással felverni? Majd elszánta magát, halált megvető
bátorsággal riadt tekintettel és óriásra növesztett lelki fülekkel végigrobogott
a lakáson a rettenetes zajforrással, reszketve, hogy már az első este
konfliktusba kerül egy unatkozó szomszéddal. Éppen egy hónapja, hogy először terült
el élete első, külön bejáratú kanapéján két nap takarítás és pakolás után. S mintha
már évek teltek volna el azóta; a kanapé vált a törzshelyévé, ahol este munka
után össze lehet gömbölyödni, hallgatni a ház zajait a félhomályban: az
átszűrődő nevetéseket, a párkányra csöpögő víz kopogását, a lépteket a
lépcsőházban. Mindegy, hogy hova indul, Havelka minden napja a kanapén kezdődik
és ott is fejeződik be. Éppen egy hónapja.
No comments:
Post a Comment